A Babiloniak teremtették meg az alapokat
A Babiloniak több mint 4000 évvel ezelőtt éltek, ma Irak területén. Nem a tízes számrendszert használták, mint mi. Ehelyett a 60-as számrendszert alkalmazták. Miért? Senki sem tudja biztosan, de talán azért, mert így könnyebb volt törteket számolni. A hatvan osztható 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel és 6-tal maradék nélkül.
Ezért volt kiváló a dolgok felosztására, különösen akkor, amikor nem voltak számológépek. Ez a számrendszer bekerült az asztronómiába, a naptárakba, és végül az időmérésbe is.
Miért hasznos a 60-as számrendszer?
Mi a tízes számrendszerhez vagyunk szokva. Ez a számunkat adó ujjak eredménye. De a 60-as számrendszer is praktikus volt a maga módján. Szükség volt hatfelé osztani valamit? A tízes rendszer furcsa tizedes eredményeket ad. A 60-as rendszer tiszta eredményeket hoz.
Így amikor az ókori csillagászok a Nap, a Hold és a csillagok mozgását mérték, a 60-as rendszer jobban megfelelt a matematikájuknak. Idővel ezek az osztások befolyásolták, hogyan számoljuk az órákat, perceket és másodperceket.
Hogyan alakult ki az óra számozása?
Az az ötlet, hogy egy órát 60 percre, majd azon belül 60 másodpercre osztunk, nem egyből jelent meg. Az ókori görögök később bővítették a rendszert. A babiloni matematikát használták az égbolt térképén. Ptolemaiosz, egy görög csillagász a második századból, a 60-as számrendszert alkalmazta munkáiban. Szögeket fokokban, percekben és másodpercekben írta le. Ez végül beépült az idő mérésébe is.
Később a mechanikus órák tartották fenn a rendszert. Amikor az emberek az középkorban órákat kezdtek építeni, a már meglévő osztásokat használták. Senki sem akarta újra feltalálni a kereket.
Más kultúrák is próbálkoztak más módszerekkel
A Babiloniak nem voltak az egyetlenek, akik az időt mérték. De ők hagyták a legnagyobb nyomot. Más rendszerek is megjelentek:
- Az ókori egyiptomiak a nappali időt 12 részre osztották napórákkal
- A kínai órák egykor 100 felosztásban mérték a napot
- A francia forradalmárok a decimális időt próbálták bevezetni, 100 perces órákkal
- Néhány iszlám óra holdalapú időrendszert használt
- Őslakos kultúrák a napokat természetes események szerint időzítették, nem számokkal
Legtöbbjük nem maradt fenn. A babiloni időszámítás egyszerűbben működött határokon át, különösen navigáció, csillagászat és kereskedelem esetén.
Miért nem váltottunk egyszerűbbre?
Talán könnyebbnek tartod, ha 100 másodperc van egy percben. Valószínűleg az is. De most változtatni káoszt okozna. Minden, a GPS-től a orvosi eszközökön át az elektromos hálózatokig, a jelenlegi rendszerre épül.
Mit mér valójában egy másodperc?
Nem csak egy apró szelete a percnek. Ez egy valódi, mérhető egység a fizikában. 1967 óta a tudósok az atomrezonancia alapján határozzák meg. Nem a Föld forgása szerint. Ez azt jelenti, hogy még ha a Föld lassulna is, a másodperc stabil marad.
De a perc 60 másodpercét a történelem adja, nem a természet. A természet nem kérte ezt. Az emberek találták ki, és ragaszkodnak hozzá.
Legközelebb, amikor valaki azt mondja, hogy egy perc hosszúnak érzi magát, csak emlékezz: 60 másodperc, mert néhány ember négy évezreddel ezelőtt szerette a 60-as számot. Ez a szám végigkísérte az égképeket, a görög tudományt, majd az első órák fogaskerekeit.
Még ma is, műholdakkal és nanosekundumos időbélyegekkel, a babiloni matematikának hajtunk fejet. Mindezt azért, mert a 60 könnyebben kezelhető volt a homokban, a csillagok alatt.