A nap felkél, a nap lemegy, és ezt napnak hívjuk. De miért osztjuk ezt az időszakot 24 órára? Nem mintha a Föld suttogta volna ezt a számot valakinek a fülébe. Ez egy azok közül az ősi döntések közül, amelyek megmaradtak, bár másképp is alakulhatott volna.
A Föld forgása adja az alapot
Az egész napot egy teljes Föld-rotáció határozza meg az axiális tengely körül. Ez körülbelül 23 óra, 56 perc és 4 másodperc. De hogy könnyebb legyen, kerekítjük 24 órára. Ez a mérés a nap pozícióján alapul az égen. Egy nap a délben a következő délutánig.
Szóval az igazi ok, amiért egyáltalán napokat számolunk? Mert a bolygónk forog. Ha nem így lenne, örök nappal vagy sötétség lenne. Nincs napkelte, nincs naplemente, nincs napi ritmus. Ez a természetes része.
A 24 órás rendszer az ókori Egyiptomból származik
Több ezer évvel ezelőtt az egyiptomi csillagászok az ég felé néztek, és úgy döntöttek, másképp osztják fel a napot. Észrevették 12 fényes csillag megjelenését éjszaka. Ezek lettek az éjszakai órák mérőpontjai. Majd, az egyensúly érdekében, a nappalt is 12 részre osztották.
Ez egy tiszta 24 órás rendszert adott nekik. Nem volt pontos a modern mércéhez képest, de elég következetes volt ahhoz, hogy a gazdálkodást, rituálékat és az életet körülötte szervezzék. Nappal napórákat, éjszaka vízórákat használtak a követéshez.
Miért nem 10 vagy 20 óra?
Más kultúrák próbálkoztak különböző rendszerekkel. Az ókori kínaiak 12 órás ciklust használtak, de minden óra kétszer olyan hosszú volt, mint a miénk. A francia forradalom idején 10 órás napokat kísérleteztek, hogy megfeleljenek a tízes alapú rendszerüknek. Ez nem tartott sokáig.
Azért ragadt meg a 24, mert részben a matematika miatt. A 24-es szám osztható 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 6-tal, 8-cal és 12-vel. Ez megkönnyítette az idő felosztását részekre, különösen a digitális órák előtt. Könnyen lehetett a napot felosztani felekre, harmadokra vagy negyedekre különböző tevékenységekhez.
Miért 60 perc és 60 másodperc?
A 24 órás nap nem volt elég kicsi egység. Szükségünk volt kisebb egységekre. Ide jöttek a babiloniak. Ők szerették a 60 alapú matematikát. Ezt szexagesimális rendszernek hívják. Ezt használták csillagászatban, szögekben és időmérésben. Hatásuk tovább él.
<pÍgy lett:
- 24 óra egy nap
- 60 perc egy órában
- 60 másodperc egy percben
Lehet, hogy véletlennek tűnik, de működött. Különösen azokban az időkben, amikor még nem voltak számológépek vagy digitális órák, a 60-as alap megkönnyítette a mentális számolást bizonyos szempontból.
A természet nem mindig követi a számokat
A Föld nem forog tökéletesen állandó sebességgel. Idővel lassul a hold által keltett dagályerők miatt. Ezért néha hozzáadnak szökőmásodperceket az atomórákhoz. Az óráink próbálják követni a Föld ingadozó ritmusát.
Ennek ellenére ragaszkodunk a 24 órához, mert elég jól illeszkedik a nap ciklusához. Ismerős. És működik az alvástól a űrmissziókig való koordinálásban.
Hogyan használjuk még ma is az ősi időt
Legközelebb, amikor megnézed az időt a telefonodon, emlékezz erre:
- Az egyiptomi csillaglogikát használod
- A perceid a babiloni matematikán alapulnak
- A karórád olyan döntéseken alapul, amelyeket több mint 4000 évvel ezelőtt hoztak
- Mi még mindig 12 órás órákat használunk a mindennapokban, mint az ősi eszközök
- A világ nagy része ezeken az ősi döntéseken alapul, atomprecizitással korrigálva
Ez a történelem ketyeg a csuklódon.
Maradni a nyomon egy több ezer éves rendszerrel
Lehetett volna 10 órás napokat vagy valami tizedes rendszert választani. De nem tettük. Inkább a csillagfény, a nap mozgása és az ősi preferenciák keverékén maradtunk. Nem tökéletes, de tartja a repülőgépeket időben, a riasztókat működésben, és az életet ritmusban.
És mindez azért, mert néhány csillagász, aki lenvászon ruhában volt, úgy döntött, az ég jobban néz ki tizenkettősként.