Menj ki a szabadba délben, és nézd meg az eget. Nagy eséllyel a Nap nem pontosan a fejed felett van. Valójában, az évszaktól függően, meglepően el lehet tolódva. Ez nem a képzeleted, ez egy valódi, kiszámítható sajátossága az orbitális mozgásunknak. A Nap egész évben nyolc alakú mintázatban mozog. Ennek a mintázatnak még neve is van: az analemma.
Képzeld el, hogy minden nap ugyanabban a helyben, ugyanabban az időben készítesz egy fényképet a Napsugarakról egy év alatt. Ha ezeket a képeket összefűznéd, a Nap nem egy egyenes pályán haladna. Egy hurkos nyolcas alakot rajzolna az égbolton. Ez az alak az analemma.
Ez a különös út mutatja, hogyan változik a Nap helyzete idővel, még akkor is, ha ugyanabban az órában nézed. És ez nem véletlen. A Föld pályájának alakja és ferdesége pontosan így működik, mint egy óra szerinti óramű.
A Nap látszólagos elmozdulásának két fő oka van. Ezek be vannak építve a Föld mozgásába az űrben:
- Föld ferdesége: Bolygónk körülbelül 23,5 fokos szögben van ferde a tengelye körül. Ez a ferdeség adja az évszakokat, és azt is okozza, hogy a Nap magassága az égen minden nap változik.
- Ellipszis alakú pálya: A Föld nem tökéletes kör alakú pályán kering a Nap körül. Ez egy kicsit nyújtott. Ez azt jelenti, hogy egyes időszakokban gyorsabban haladunk, máskor pedig lassabban.
Ez a két sajátosság együtt dolgozik, hogy megzavarja a várakozásainkat. Ezért nem mindig egyezik meg a napközben a nap legmagasabb pontja (napközben a Nap a legmagasabban van az égen) az órád szerinti délben. Egyes napokon korábban, más napokon később jön el. Idővel ez az analemma aszimmetrikus hurkokat formáz.
Szeretnéd azt hinni, hogy a Nap pontosan 12:00-kor ér el a legmagasabb pontjára. De ez csak néhány nap fordul elő évente. A legtöbbször van különbség a „napközben” és a „középnap” (amit a telefonod mutat) között.
Ezt az időeltolódást „időegyenletnek” hívják. Ez akár 16 perc gyors vagy 14 perc késés is lehet, évszaktól függően. Ezért nem mindig egyeznek meg a napórák és a faliórák.
Alapvetően az óráink átlagos idő szerint működnek. A Nap saját ritmusát követi.
Az analemma alakja nemcsak egy szép görbe. Ez tükrözi, hogyan játszanak össze ezek a két pályaszépség sajátos hatásai. Íme, miért alakul ki ez a jellegzetes nyolcas:
- Aszimmetrikus hurkok: A alsó hurok (körülbelül január elején) általában nagyobb, mert a Föld a leggyorsabban halad, amikor a legközelebb van a Naphoz.
- Sovány derék: Áprilisban és augusztusban a Nap jobban illeszkedik az órára, így összenyomja a nyolcast középen.
- Ferdeség: Az egész alak dől, mert a Föld tengelye ferde, így változik, milyen magasnak tűnik a Nap az év során.
Ha észak felé nézel, és a kamerádat dél felé irányítod, az analemma kissé jobbra dől. Déli féltekén balra dől.
A hely, ahol vagy, mindent megváltoztat
A helyszíned is befolyásolja, hogyan látod az analemmat. A közel az egyenlítőhöz, a hurkok inkább függőlegesen nyúlnak ki. Északra vagy délre haladva az alak összenyomottabb és alacsonyabb lesz az égen. Ezért nem ugyanúgy néz ki a délidő New Yorkban, mint Nairobiban.
Még egy országon belül is lehet, hogy a napközben a nap 12:07-kor jön, míg másik városban 11:52-kor. A hosszúság is befolyásoló tényező.
Az analemma több, mint egy csillagászati különlegesség. Csendes emlékeztető arra, hogy az óráink emberi találmányok. A Napnak saját üteme van, amit a kozmikus geometria alakít. Amikor felnézel délben, és a Nap nem ott van, ahol várnád, nem késésben vagy. Csak saját hurkát követi.
Szóval legközelebb, amikor valaki azt mondja, hogy dél van, ne légy biztos benne. Az ég más terveket is tartogathat.